Kategória archív: Sport támogatás

Intézményünk vezetője, Makk Ádám Balázs, egyben a vívóedzések vezetője is. Szakiskolánk újságjába az alábbi interjút adta:

Itt a Pető intézetben a vívás támogatása egyértelmű volt részemről, azonban a kezdeményezők szülők voltak és maga a Magyar Vívószövetség. Éveken keresztül Csaba Edina kiváló nevelő edzőnő foglalkozott a vívás iránt érdeklődő fiatalokkal. A covid alatt bejelentkeztem vívó edzői képzésre és jelenleg már én viszem tovább Csaba Edina által előkészített úton a petős vívó edzéseket, az iskolai vívást.
Példaképeim inkább az edzőim voltak, az ahogy hozzánk, hozzám fordultak, bizalmat sugároztak és határozottsággal támogattak bennünket. A legjobban azonban a légkört és közösség maradt meg bennem mint követendő példa. Nagy sportolói példaképeim kajakosok voltak. Jelenleg számtalan vívó edzőt és versenyzőt ismertem már meg, és kitartásban, emberségben vannak példaképeim. Szemes Gergő junior tőrőző tehetsége és alázata, Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardozó tudatossága, műveltsége, intelligenciája a magyar vívósport elődjeihez méltán hasonlítható, vagy Szász Emese párbajtőröző kitartása és a sport iránti szeretete, hiszen ő idős korára nyert világversenyt. Fiaim összeszedettsége, töretlen  küzdőszellemisége, tudatos fejlődésük iránti elköteleződésük külön-külön a maguk személyiségéből adódó módon.
Én személy szerint nagyon élvezem a PSE vívóedzéseken töltött időt. Élvezem magát a vívást, élvezem a vívás oktatásának mind jobban történő megismerését, és mindez nem menne a sportolóink lelkesedése, az irántam megnyilvánuló szeretete nélkül. És nem szabad megfeledkeznünk az iskoláról a pedagógusokról konduktorok, akik támogatják a Pető intézeti sportot.
Létszámban is és sportszakmai téren is nagy fejlődést tud felmutatni a Pető Sportegyesület vívó szakosztálya.
Elsődleges cél, hogy a kerekesszékes vívó edzésre érkező sportolók, diákok olyan közösséget formáljanak az én közreműködésemmel, amelyben jólérzik magukat, ahol humorral teli időt tudnak tölteni, ahol egyéni célokat megtanulnak reálisan kitűzni és azért szorgalmasan dolgozni. Mi tanévben gondolkodunk hiszen vannak akik már tavaly elballagtak, vannak akik idén fognak el ballagni Timi, Áron, Nikolett és Krisztián és vannak akik jövőre fognak elballagni. Ezért a mi céljaink között a hosszútávú célokban történő tervezés kevésbé reális.
Ugyanakkor ennek a küzdősportnak-, ennek a versenysportnak az ízét valaki megérzi, egész életében emlékezni fog rá és mindig vívónak fogja tartani magát. Ehhez a nagy közösséghez tartozónak érzi majd magát. 5 évvel ezelőtt nagy nemzetközi verseny látogatásra mentünk, ahol megnézhettük, hogy hogyan vívnak az olimpikonok az egri világkupán. 4 évvel ezelőtt Csampa Zsolt Magyar Vívószövetség elnökének támogatásával a diákolimpián is szerepeltünk, kis bemutatkozó vívással, megmutatva, hogy kerekesszékben is szép az élet, hogy kerekesszékben is nagy a küzdelem és a nyerési vágy. Azt gondolom, hogy ez mind segítség abban, hogy ki ki a saját életében elfogadja azt a helyzetet amiben van és pozitív gondolkodásával a környezetét is formálja. Az előző tanévet nemzetközi sport táborral Lengyelországban zártuk. 2022/2023-as versenyévad, tanév nagy fordulat volt számunkra hiszen kiválasztva 5 sportolót elindultunk az élsport irányába. Ezzel az 5 versenyzővel az ország legnagyobb versenyén a Magyar Országos Bajnokságon, életünk első hivatalos versenyein elindultunk. Hála Nagy József kerekesszékes vívás szövetségi kapitányának. A sikeres bemutatkozásnak köszönhetően Húsvét utáni hétvégén egy 3 napos kerekesszékes utánpótlás edzőtáborba kaptunk meghívást, ahol versenyzésre is nyílt lehetőség. Nagyon felemelő a kerekesszékes vívó társadalom összetartása. 6 másik egyesülettel és edzőikkel ismerkedhettünk meg Nyíregyházán. Ennek a szakmai kapcsolatépítésre a következtében 2023. májusában megrendezésre kerülő diákolimpián már 4 egyesületből, 18 versenyző indul kerekesszékes vívásban, megmutatva maguknak, hogy van egy közösség ahova tartoznak, hogy ebben a közösségben ők fontosak és megmutassák maguknak, hogy hova jutottak a vívás. Tehát versenyezni azért járunk hogy még jobban megismerjük magunkat és újabb és újabb fejlesztési célokat találjunk a vívás technikákban, a személyiségünk fejlesztésében. A nyíregyházi edzőtábor és verseny felnyitotta a versenyzők szemét a szorgalmas munka által elérhető célokra. A versenyzők nagy része megtapasztalta hogy milyen összetartó közösségnek a részévé váltak a sport által. És azt is megtapasztalhatták, hogy a versenyen elért eredmény csak ajándék, hiszen ahhoz egy nagy szerencse is kell, hogy ki az, aki dobogóra léphet. Azok válnak az igazi nagy versenyzővé, akik tudják, hogy a győztesek nem maradnak mindig győztesek és a vesztesek nem maradnak mindig vesztesek és ezzel együtt is tudnak élni.
A versenyzéshez természetesen szponzorokra is szükség van. Mindenkinek a legnagyobb szponzora a családja, a támogató családi háttér. Mi szerencsések vagyunk mert támogatást kaptunk még a Semmelweis egyetemtől, a Pető András kartól, a Magyar Vívószövetségtől, a Magyar Paralimpiai Bizottságtól és a saját 2 alapítványoktól, a Tégy a Pető Intézet Gyermekeiért Alapítványtól és a Pető Intézet Konduktív Iskoláért Alapítványtól.
A sport új közösséget nyújt, megtanít célokat kitűzni, meg tanít küzdeni, megtanít veszíteni és nyerni, de legfőképp a közösség építése és egymás elismerése, támogatása amit szerintem a rendszeres sportolás nyújt a mi vívóink számára.